A kampánnyal a 30 éves ENSZ-egyezmény ellenére ma is elterjedt kínzásokra hívják fel a figyelmet. Az aktivitáson a Young & Rubicam dolgozott.Szeptember második felében az Amnesty International Magyarország a Young & Rubicam Budapest segítségével citylight kampánnyal hívja fel a figyelmet a világszerte ma is elterjedt kínzásokra. Budapest szerte több mint kilencven helyen lehet három megkínzott és a mozgalom segítségével kiszabadított áldozat történetével találkozni.
A kínzást tiltó ENSZ-egyezmény 30 évvel ezelőtt lépett érvénybe, és bár a kínzás minden körülmények között tilos, az Amnesty International jelentése szerint legalább 141 országában ma is rendszeresen alkalmazzák. A szervezet évtizedek óta küzd azért, hogy a kínzás minden országban a gyakorlatban is tiltott legyen, munkájáért 1977-ben Béke Nobel-díjat kapott.
A plakátkampány célja a figyelemfelhíváson túl az, hogy segítsen kiszabadítani egy 2009 óta fogvatartott üzbég édesanyát, aki 18 év börtönbüntetést kapott, mert részt vett egy békés tüntetésen a kelet-üzbegisztáni Andizhanban. A négy gyermekét nevelő nőt többször megkínozták. Dilorom lelkiismereti fogoly, akit azért börtönöztek be és kínoztak meg, mert élt a véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való alapvető jogával.
A plakátokon a mozgalom három sikertörténete szerepel.
Nasrin Sotoudeh (Irán)
Nasrin 2010 szeptemberében hat év börtönbüntetést kapott, mert a vádak szerint "rendszerellenes tevékenységet folytatott", és munkája "veszélyeztette a nemzetbiztonságot". Ismert emberi jogi aktivistaként és ügyvédként többször kritizálta hazájának jogsértő lépéseit, és szembeszállt az igazságtalansággal és az elnyomással. Elítélésekor az Amnesty International lelkiismereti fogolynak nyilvánította, és rögtön globális kampányba kezdett azonnali és feltétlen szabadon bocsátásáért. Nasrin elítélése és fogva tartásának körülményei jól mutatják az Iránban uralkodó helyzetet: börtönt kapott, mert a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogát gyakorolta, majd a börtönben megtagadták, hogy láthassa férjét és két kicsi gyermekét. A hatóságok nemcsak őt büntették: a férjét egyszer egy éjszakára letartóztatták, miután a férfi megpróbálta békés tárgyalások útján elérni, hogy engedjék ki a feleségét; 13 éves lányát pedig illegális utazási tilalommal sújtották, amit később – köszönhetően annak, hogy Nasrin tiltakozásul 49 napig éhségsztrájkolt a börtönben – megszüntettek. Az Amnesty International tagjai és támogatói annyi levelet és üzenetet küldtek az iráni hatóságoknak, hogy 2013 szeptemberében Nasrin Sotoudeh 11 másik aktivistával együtt szabadlábra került. Ma már újra együtt van a családjával, és folytathatja a munkáját is. Szabadulása után az Amnesty Internationalnek küldött üzenetében többek között ez írta: "Tudok arról a rengeteg erőfeszítésről, amit értem tettetek, és szeretném megköszönni nektek és a munkatársaitoknak a munkájukat" – írta Nasrin.
Nabeel Rajab (Bahrein)
Nabeel Rajan bahreni emberi jogi aktivistát 2012-ben tartóztatták le és ítélték három év börtönre, mert részt vett egy békés kormányellenes tüntetésen. Nabeel ismert aktivista hazájában, akit már több alkalommal ítéltek el a közrend megsértésért vagy illegális gyülekezésért, egyszer pedig három hónapot kellett börtönben töltenie, mert kritizálta Bahrein miniszterelnökét egy Twitter-hozzászólásában. Legutóbb három évet kapott egy tüntetésen való részvételért. A börtönben többször embertelenül bántak vele (magánzárkában tartották fogva egy halott állat tetemével és meztelenül kellett lennie a zárkájában). Nabeel az Amnesty International szerint lelkiismereti fogoly, akit meggyőződése és alapvető jogainak békés gyakorlása miatt zárták börtönbe. A szervezet kampányolt Nabeel szabadon bocsátásért, akit végül 2014 májusában elengedtek. Nabeel ezt mondta az Amnesty Internationalnek: "Láttam a nekem szóló üzeneteket és az akciókat, amit az Amnesty International tagjai csináltak, szeretném nekik egyenként megköszönni, amit tettek, el sem tudjátok képzelni, hogy mennyit jelent."
Yorm Bopha (Kambodzsa)
Yorm Bopha kambodzsai lakhatási jogi aktivistát 2012 szeptemberében tartóztatták le, mert a vád szerint merényletet tervezett két férfi ellen. A valóságban azonban a nő a munkája miatt került a hatóságok célkeresztjébe, hiszen többször élt a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlásával, miközben a lakókörnyezetét védte egy kormányzati beruházástól. A nő végül három év börtönt kapott koholt vádak alapján. Az Amnesty International lelkiismereti fogolynak nyilvánította őt, és úgy döntött, hogy a 2013-as Levélíró Maraton egyik esete lesz. Már a Levélíró Maraton előtt annyi levél és aláírás gyűlt össze Yorm érdekében, hogy 2013 novemberében óvadék ellenében szabadon engedték. Mivel azonban ez csak ideiglenes lépés volt, a szervezet tovább folytatta kampányát, és közel 90 000 aláírást és levelet gyűjtött a tavalyi Levélíró Maraton során. Bár a vádakat hivatalosan a mai napig nem ejtették, egyre valószínűtlenebb, hogy Yormot újra börtönbe zárnák. Yorm szabadulásakor ezt üzente az emberi jogi szervezetnek: "Szeretném megköszönni az Amnesty Internationalnek a segítséget és támogatást, amit nekem és a közösségemnek nyújtottak, és szeretném mindenkinek megköszönni, akik időt szántak arra, hogy tiltakozó leveleket küldjenek a kormánynak a kiszabadulásomért."
↧