Néha nehéz kideríteni, hol végződik a ″tartalom″ és hol kezdődik a marketing. Egy ártatlan akciófilmet nézve klasszikus tartalommarketingbe botlottamKi lepődik meg azon, ha egy filmben felbukkan egy ismert számítógépmárka, ha a szereplők egy népszerű italt isznak, ha a hős (természetesen a „jó fiú” ) autójának márkája egyértelműen azonosítható, ha a kamera a szükségesnél talán egy kicsit hosszabban időzik el egy megcsörrenő (természetesen jól látható logóval ellátott) mobilon? Az ilyesmi a hollywoodi filmekben többnyire alig észrevehetően, a hazai produktumokban általában kicsit bumfordin jelenik meg. „Product placement” - mondják a bennfentesek. „Termékelhelyezés” - fújják már a gyerekek is.
Ha a szponzorált termékek és a hasznos anyag (történet) aránya nem lépi át a kritikus értéket, hajlandók is vagyunk elfogadni, hogy a filmes/tévés termékszponzorációval, így hát különösebb erőszak nélkül tolják le a torkunkon azt, ami „normális” reklámmal talán le sem menne. Elfogadjuk, hogy a film elkészítéséhez kell ez a pénz, sőt, néha össze is kacsintunk: „Látod, ezt a filmet is a ... támogatta!”
Rendben, de mi van akkor, ha egy filmet nem egy mobilcég, egy italmárka, hanem az Amerikai Haditengerészet (U.S.Navy) támogat? Hadsereget (főleg ekkorát) a mozilátogatók közül ugyan kevesen akarnak venni, de a katonáknak mégis megéri pénzt, vagy eszközöket adni egy-egy filmhez.
↧