Ha nem törlik el a reklámadót, csupán ″szétterítik″ azt a piacon, a kisebb médiavállalkozások kerülnek nagyon nehéz helyzetbe.Fragmentált a piac
Ahogyan Lázár János korábban jelezte, változtatni kívánnak a reklámadón, összefüggésben az Európai Bizottság aggályaival. Ugyan nem tudni, mi lesz a menet vége, de a mostani - még korántsem pontosított - javaslat egységes kulcsot alkalmazna, és az adó hatálya alá kerülnének azok a kis médiacégek is, amelyeknek 500 millió forint alatti bevételük, hívja fel a figyelmet a Bisnode.
A Bisnode nemzetközi cégminősítő adatbázisában nagyságrendileg 1400 műsorszórással illetve lapkiadással foglalkozó vállalkozás szerepel. E cégek több mint 96 százalékát 500 millió forintos árbevétel alatti cégek alkotják, amelyek mindössze a teljes piac árbevételének 8 százalékát adják. Az összárbevétel 72 százaléka összpontosul eközben a 10 milliárd forint feletti árbevételű médiavállalkozásoknál. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő: 86 százalék kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze a piac 5 százalékát teszik ki.
A szektor pénzügyi kockázatosságát tekintve a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozik a Bisnode cégminősítése alapján. A vállalkozások közel 73 százaléka már több mint 10 éve működik, 60 százalékuk pedig kimondottan jó likviditással rendelkezik, annak ellenére, hogy a 2013-as évet a szektor 40 százaléka zárta veszteségesen.
Győztesek és vesztesek
Bár a pontos adókulcs még nem ismert, többször hivatkoztak az Ausztria által alkalmazott 5 százalékos kulcsra, amelynek a mértéke jelenleg a legmagasabb Európában. Az elemzés elkészítésekor a Bisnode a rádió- és tévéműsor szolgáltatási, illetve a napi- és folyóirat kiadási főtevékenységet folytató vállalkozások 2013-as pénzügyi beszámolóinak árbevétel sorait használta. Az egyszerűség érdekében azt feltételezték, hogy ezen vállalkozások teljes árbevétele reklámadó-köteles tevékenységből származik, illetve az egykulcsos adó mértékét 5 százalékkal kalkulálta.
Fotó: Fotó: Így rendezné át a viszonyokat a reklámadó (forrás: Bisnode)
Ezt a kalkulációt elfoagdva az látszik, hogy a legjobban a változással az M-RTL Zrt. (RTL Magyarország) járna, mivel adókötelezettségük 3,7 milliárd forinttal csökkenne.
A nagy vesztesek pedig az 500 millió forintnál kisebb árbevételű cégek lennének. Ugyancsak növekvő adóteher várható az 0,5-5 milliárd forint árbevételű cégek esetében. Mindez várhatóan elbocsátásokhoz, költségcsökkentéshez és áremeléshez vezet. Keleti József, a Bisnode hazai vezetője a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit.
Lázár János azt üzente
A reklámadó csökkentését és a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetését helyezte kilátásba Lázár János február 3-án, amikor az MTI-nek nyilatkozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek nem beszélt a pontos mértékről, de már előkerült az osztrák példa.
Mint elmondta, a kormány tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket arról, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának komoly aggályai vannak a magyarországi reklámadóval kapcsolatban. A főigazgatóság január végén küldött levelében a reklámadó sávos rendszerét ellenezte, mert az az alacsony reklámbevételű vállalkozásoknak szelektív gazdasági előnyt jelent, emellett a mértékét is kifogásolta, mert az "objektíve is alkalmas arra, hogy gazdasági hátrányt okozzon".
A kabinet emellett olyan "tanácsokat" is kapott uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű Bertelsmann-csoport egyeztetés céljából jelentkezik nála, akkor fogadja a megkeresésüket, ellenkező esetben "az elmarasztalás lehetősége áll nyitva" Magyarország előtt.
A nyilatkozatból kiderült, a kormány nem feltétlenül számol bevételcsökkenéssel, mert bár "kevesebb lesz az adó, de többen fogják fizetni". Lázár János az így várható adóbevételt 6 és 10 milliárd forint közé tette.
A szakma nem örült
Lázár szavaira reagálva a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) sietett leszögezni:a 0 százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó jogszabály alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra.
Emiatt az MRSZ szakmai konzultációt javasolt, illetve jelezték: továbbra is az adónem kivezetése mellett vannak.
↧