Az újságírók és a pr-esek közti viszonyt vizsgálta a SAKKOM Interaktív pr ügynökség kutatása. Az eredményekből kiderült, hogy a jó pr szakember három legfontosabb tulajdonsága a segítőkészség, a gyorsaság és a rugalmasság. Az újságírók szemét elsősorban a „leg″-gel kezdődő szavak szúrják.Ma már nem szerencsés leírni egy sajtóanyagban vagy vállalati weboldalon a leginnovatívabb szót, mert az újságírók többsége hidegrázást kap – derült ki a SAKKOM Interaktív pr ügynökség friss sajtókutatásából. „A nem trendi szavak közé – az iménti jelzőt is beleértve – tartozik még az egyedülálló, a piacvezető, az exkluzív és tulajdonképpen a legtöbb felsőfokban használt kifejezés” – ismertette az online kutatás egyik megállapítását Kolma Kornél, az ügynökség vezetője.
Külön kategóriát képeznek a sajtóanyagok eljuttatásakor használt szófordulatok, melyek közül a leggyakoribb melléfogásnak az „azonnali közlésre”, valamint „szíves felhasználásra” kifejezések számítanak. Azt ugyanakkor a többség nem bánja, hogy a kapcsolatfelvétel során a pr-es „Kedves kolléga” címmel köszönti az újságírót, bár ennél nyilvánvalóan jobb választás a személyes megszólítás. A legnagyobb bakit akkor követheti el a sajtókapcsolatokért felelős részleg, ha angolból tükörfordítással vesz át egy, a hazai piacon nem túl releváns sajtóanyagot, és azt pdf-ben küldi ki. Ezen kívül sok újságíró nem kedveli az erőszakosságot („mikor hozzák már le”, „miért nem hozták le”), nem szeretik ugyanazt az anyagot többször megkapni, valamint azt sem viselik jól, ha az ügynökségek és cégek ingyen reklámozási lehetőségnek gondolják ezt a csatornát, illetve bújtatott marketingre használják.
Kérem, ezzel ne hívjanak!
Az újságírók naponta tucatnyi hívást kapnak a pr stáboktól, ezek között vannak olyanok, melyek szerintük is normálisak, az együttműködés részét képezik, s akadnak persze olyanok is, melyeket szívesen elkerülnének. Az előbbi kategóriába tartoznak például a sajtótájékoztatóra való invitációk, de a jogos helyreigazítás kapcsán érkező hívások is. Ha viszont valaki azzal csörgeti meg az újságírót, hogy miért maradt ki a cége egy összeállításból, netán azzal, hogy miért nem született szerkesztőségi cikk egy korábban küldött anyagból, nagy valószínűséggel olyat cselekszik, amit a szerkesztőségek többsége nehezen tolerál. A zaklatásnak sokszor azért sincs értelme, mert a sajtó munkatársai gyakran spájzolnak anyagot: a SAKKOM sajtókutatása szerint 4 újságíróból 3 rendszeresen tesz félre közleményeket, illetve egyéb pr-forrásból érkező információkat, hogy azokat később felhasználja.
Segítőkész, gyors, rugalmas
A jó pr-es legfontosabb tulajdonságai az újságírók szerint egyébként a segítőkészség, a gyorsaság, a rugalmasság, a kreativitás, az elérhetőség, és nem utolsó sorban a kedvesség. „Sokan külön megemlítették, hogy a legjobb pr-es az, aki korábban újságíró volt, hiszen így tudja igazán, mi kell a területen dolgozóknak. Habár a nagy többség szerint a pr-esek munkája, hozzáállása nem változott 2014-ben az előző évhez képest (57%), jó hír, hogy majd háromszor annyian vannak azok, akik szerint igenis van pozitív változás (32%), mint azok, akik szerint romlott a helyzet (11%)” – tette hozzá Kolma Kornél.
TOP 10 szó, ami nagy valószínűséggel kiveri a biztosítékot:
leg (eredményesebb, innovatívabb, ismertebb, jobb, népszerűbb, újabb)
kerül(t) sor(ra)/megrendezésre
egyedülálló
innovatív
trendi
piacvezető
celeb
vezető (szállítója, megoldása, szolgáltatása)
exkluzív
forradalmi
↧