A Reklámadóblog megkérdezte a NAV-ot, hogy tervezi-e behajtani a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét.A reklámadó szabályainak januári változásával kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések kitértek a külföldi illetőséggel rendelkező reklámadó-alanyokra is. A hazai piaci szereplőket ugyanis élénken foglalkoztatja a gondolat, hogy mit kezd majd az adóhatóság azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken - belföldi letelepedés hiányában - sokkal nehezebb behajtani a reklámadót. Ez kimondva-kimondatlanul a Google-t és a Facebookot érinti leginkább, de ebbe a körbe sorolhatóak a magyar nyelven is elérhető tematikus hirdetési portálok, mint például a Booking.com - mondta el Balogh László, a reklámadóblog szakértője.
A megkeresésre az adóhatóság válaszában kifejtette, hogy „a reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget. Így amennyiben – végrehajtható vagyon hiányában – a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást. Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével."
A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám-közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról. Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó-, sem pedig társaságiadó-fizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google, sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát. A reklámadóblogon elérhető egy nyomtatvány-minta, aminek segítségével a reklámközzététel megrendelői be tudják jelenteni az adóhatóságnak, hogy nem kaptak a közzétevőtől nyilatkozatot. Már rögtön az első releváns hónap (január) elteltével több, mint 130-an töltötték le a reklamadoblog.hu-n elérhető nyomtatványt, így feltételezhető, hogy nem csupán a legnagyobb megrendelők élnek majd a bejelentés lehetőségével. - tette hozzá Balogh László.
A NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően - amely során a megrendelők akár számlák szintjén nyilatkoznak a reklámközzétevők adóalapjáról - elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet. Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a „jó gyakorlat" hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét. Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket - fogalmazott a szakértő.
↧