A hatóság felnőtteket kérdezett arról, mi ártalmas a gyerekek számára.Az agresszió a legveszélyesebb, a reklámok kevéssé aggályosak
A nyolc megadott károstartalom-típus – erőszak, félelemkeltés, szexualitás, trágárság, alkohol- és droghasználat, családi konfliktus, diszkrimináció és reklám – közül a válaszadók a legkárosabbnak az agresszivitást (71%) és a félelemkeltést (64%) ábrázoló jeleneteket tartották. E kategóriákat követte a drog, a trágárság és a szexualitás, ellenben a családi konfliktusok bemutatását és a reklámokat kevésbé vélték aggályosnak, derül ki az NMHH nem reprezentatív kutatásából.
A félelemkeltő és a szexualitást bemutató képsorok okozta károk elleni fellépést negyedével több nő, mint férfi tartotta a legfontosabbnak a nyolc kategória közül. Ugyanez a különbség mutatkozott a gyermeket nevelők körében a gyermektelenekhez viszonyítva.
Mi a legkárosabb tartalom a gyerekek számára?
A válaszadók szerint:
az 5 év alattiak számára a három legkárosabb tartalmat a félelemkeltő képsorok, az erőszakos tartalmak és a trágár beszéd jelentik,
a 6–11 évesek számára ugyanezek, az első két kategória felcserélésével,
a 12–15 évesek számára a legártalmasabb a droghasználat bemutatása, amelyet az erőszakos képsorok és a szexualitás ábrázolása követ,
a 16–18 éves nagykamaszoknál az első két kategória változatlan, de harmadik helyre a diszkrimináció bemutatását tették.
A szülő dolga megvédeni a gyereket
A megkérdezettek négyötöde szerint elsősorban a szülők feladata megóvni gyermeküket a káros tartalmaktól, csak 16 százalékuk vélte úgy, hogy ez a médiaszolgáltatók felelőssége.
Ha az összes kérdőívkitöltőt tekintjük, jelentős részük szerint a tévéműsorok korhatár-besorolása nem nyújt valódi védelmet. A szülők véleménye eltér: kétharmaduk szerint hasznos a médiatartalmak klasszifikációs jelzése.
A külföldi joghatóság alá tartozó, de magyar nyelvű televíziós csatornák (pl. RTL II, Cartoon Network, Minimax, Discovery, National Geographic, HBO, AXN, Viasat) hazaitól eltérő korhatár-besorolási rendszerét a megkérdezettek 80 százaléka nem veszi figyelembe vagy kifejezetten zavarónak tartja, derül ki a felmérésből.
Gyermekzár: ismerik, de nem használják
A szülők többsége (55%), ha károsnak ítéli az éppen futó tévéműsort, amelyet gyereke néz, megkéri őt, hogy váltson csatornát, egyharmaduk megbeszéli vele, amit látott, 8 százalékuk megtiltja, hogy tovább tévézzen, 3 százalékuk nem tesz semmit, míg 0,2 százalékuk jelezte, hogy panaszt tesz a hatóságnál.
A kérdőív kitöltőinek 69 százaléka ismer olyan eszközt, amely alkalmas a gyermekek számára káros tartalmak blokkolására, de mindössze 23 százalékuk használja is azt otthonában.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásában online kérdőívvel vizsgálták a szülők és a gyermektelen felnőttek vélekedéseit a kiskorúakat érintő televíziós médiatartalmakkal kapcsolatban 2014 decembere és 2015 februárja között. A nem reprezentatív mintavétel alapján 1105 kitöltő adatait dolgozták fel. Az idei eredmények teljes egészükben itt érhetőek el.
Az NMHH tavaly is végzett online felmérést a gyermekek médiafogyasztási szokásairól, az eredményeket összegző tanulmányok teljes egészükben elolvashatók a hatóság honlapján.
↧