Több éves érési folyamat után most elérkezett az alapvető változások ideje a napilapok üzleti modelljeiben, állítja a szervezet jelentése. Most először haladták meg a globális terjesztési bevételek a hirdetésből származó pénzek nagyságát.A hirdetők helyett a fogyasztók lettek a fő ügyfelek
A hírmédiumokat tömörítő WAN-IFRA kutatása szerint ebben az évszázadban először a világszerte terjesztett napilap példányokból származó bevételek nagyobbak, mint a hirdetési bevételek.
Az alapvető töltet a hírmédia üzleti modellben – a támogatás, amit a hirdetők kínáltak a hírtartalmak mellé – megszűnt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az olvasóközönség a kiadók legnagyobb bevételi forrásává vált
- mondta Larry Kilman, a WAN-IFRA főtitkára a 67. World Newspaper kongresszus illetve, a 22. World Editors Forum és a 25. World Advertising Forum keretében.
2014-ben a napilapok 179 milliárd dollárra becsült forgalmat generáltak a terjesztési és hirdetési árbevételből - magasabbat, mint a könyvkiadók, a zene vagy film iparágak. Kilencvenkét milliárd dollár származott a print és digitális formában terjesztett példányokból és 87 milliárd a hirdetésekből a felmérés szerint.
Ez egy szeizmikus előrelépés egy erős B2B hangsúlyú modellből – a kiadók és a hirdetők üzleti kapcsolatából – egy növekvő klasszikusan fogyasztó hangsúlyos, kiadók az olvasóknak modell felé
– tette hozzá Larry Kilman.
A 20. század során a hirdetési bevételek néhány piacon a bevételek 80 százalékát is elérték. Az arány piacról-piacra változó: néhány európai és ázsiai piacon, a hirdetési pénzek a bevételek 40 százalékát tehetik ki. A felmérés azonban megmutatta, hogy a napilapok hirdetési bevételei szinte mindenhol csökkennek, miközben a terjesztett példányszámokból származó bevételek viszonylag stabilak.
A print egy volt a néhány hagyományos marketingcsatorna közül, amelyet legszélesebb körben elterjedten alkalmaztak márkaépítésre, egy logikus választás volt minden piaci szereplő számára. Ez a fajta kölcsönös függésen alapuló közvetlen kapcsolat többé nem létezik. A hirdetők manapság több mint 60 féle hirdetési médiacsatorna közül választhatnak.
Mindazonáltal az egyértelmű, hogy a napilap iparág nem csak mélységekből, magaslatokból és hanyatlásból áll. A napilapok világszerte sikeresen bizonyítják a hirdetőknek azt, hogy értékesek a fokozódó verseny ellenére is. Új piacokat fedeznek fel, új üzleti modelleket, amelyek éppen annyira alkalmasak hírközlésre, mint a hirdetés és példányszám eladásokból származó bevételek előteremtésére. Print napilap vállalatokból, igazi multi platform hírmédia vállalatokká alakultak
Bár a napilapokat most is széles körben olvassák minden médiaplatformon, elérésük és hatásuk mérése továbbra is megragadt a 20. században. A mérések eredménye nagyban függ a terjesztett print példányszám adatoktól és számos, különálló, nem-sztenderdizált digitalis elérés számítási módszertől. Az a kihívás jelenleg az iparág számára az, hogy meg tudja mérni a napilap tartalmak eléréseit az összes platformon, új mérési módszerrel, áll a kutatásban.
Alább a főbb megállapítások olvashatóak az idei éves jelentésből.
A mobil a jövő
10 okostelefon-felhasználó közül 8 ébredés után, 15 percen belül megnézi telefonját. Harc folyik az olvasóközönség figyelméért és a mobil ennek a harcnak komoly részese.
Nemzetközi szinten, a fogyasztók átlagosan közel 2,2 órát töltenek mobilmédiával, mobilozással naponta (97 percet) és táblagépezéssel (37 percet), melyek összesen 37 százalékát teszik ki a a teljes médiára szánt idejüknek, megelőzve a televíziót (81 perc) az asztali számítógépet (70 perc) és a rádiót (44 perc), illetve a printet (33 perc), derül ki az InMobi mobil média fogyasztási tanulmányából.
Az applikációk használata közel a felét teszi ki a mobilokkal töltött időnek, a vezető médiacégek azzal szembesülnek, hogy havi olvasóközönségük 30 százaléka kizárólagosan a mobilplatformokról érkezik.
Most először az asztali számítógépek közönségének száma esik. Az okostelefonok használatára fordított idő meghaladja a számítógépekét az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A 25 top amerikai napilap weboldala közül 19 weboldal mobilforgalma megelőzte az asztali számítógépekét legalább 10 százalékkal, a Pew Research szerint. A Newspaper Association of America egyik tanulmánya szerint azoknak a száma, akik csak mobil eszközöket használnak a napilapok digitális tartalmainak fogyasztására 53 százalékkal növekedett 2015 márciusára, az elmúlt év azonos időszakához képest.
Új bevétel témában, az elmúlt tíz évben folyamatosan a mobil évéről beszéltünk. Most végre valóban megtörtént. 2014-ben, az asztali számítógépen való internet használat csökkent a mobil javára, illetve a mobil applikáció használat egyre inkább meghatározó az összes digitális média aktivitás között az USA-ban
- mondta a WAN-IFRA főtitkára.
A print forgalom "keleten kel, és nyugaton nyugszik"
A digitális forgalom viszont nő.
Világszerte közel 2,7 milliárd ember olvas print napilapot, több mint 770 millió asztali digitális platformon. Mindennek ellenére növekvő számú bizonyíték van arra – azokból az országokból, ahol fejlett és stabil mérések működnek -, hogy a print és a digitális együtt növeli a napilapok olvasóközönségét világszerte. Ausztrál adatok mutatják például, hogy a felnőtt lakosság közel 86 százaléka olvas napilapot valamilyen platformon. Az Egyesült Királyságban ez az adat 83 százalék. Chilében közel 82 százalék.
A print példányszám emelkedett 6,4 százalékkal nemzetközi szinten 2014-re az előző évhez képest, öt év alatt az emelkedés 16,5 százalék. Ez nagyban, az Indiában és más ázsiai piacokon történő emelkedések eredménye; a napilap ágazat még mindig Indiában a legegészségesebb a világon. A naprakész adatok melyek Indiából érkeznek jelentősen befolyásolták a globális képet, ez részben a növekvő számú indiai kiadványnak köszönhető.
A terjesztett példányszám 9,8 százalékkal nőtt Ázsiában 2014-ben az előző évhez képest, 1,2 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában; csökkentek 0,6 százalékkal Latin Amerikában, 1,3 százalékkal Észak Amerikában, 4,5 százalékkal Európában és 5,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában. 5 év alatt a napilap példányszám 32,7 százalékkal emelkedett Ázsiában, 3,7 százalékkal a Közel Keleten és Afrikában és közel 3 százalékkal Latin Amerikában; 8,8 százalékkal Észak Amerikában; 21,3 százalékkal Európában és 22,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában.
Az érett piacokon a lapok új stratégiákat adoptálnak annak érdekében, hogy több bevételre tegyenek szert kevesebb előfizetővel is. Ezek magukban foglalják az eladási ár emelését, illetve a költségek csökkentését is azáltal, hogy csökkentik a megjelenés gyakoriságát. Ezek a gyakorlatok azonban azzal a kockázattal járnak, hogy bevételeik növeléséért cserébe elidegenítik olvasóközönségük néhány szegmensét.
A fizetett, digitálisan terjesztett példányszám 56 százalékkal emelkedett 2014-ben és több mint 1420 százalékkal az elmúlt öt évben a PwC szerint. Egy tíz országot magában foglaló, a Reuters Institute Digital által végzett News Report felmérésben, tízből egy ember azt nyilatkozta, hogy fizet a digitális tartalomért. Az arányok a brazil 22 százalék és az egyesült királysági 7 százalék között mozognak.
A print még mindig jövedelmező
Globálisan a napilapok összbevételeinek 93 százaléka még mindig a printből származik és a print továbbra is meghatározó bevételi forrás marad még sok-sok évig. Ugyanakkor a lapok világszerte egyre innovatívabbak, rengeteg erőt fektetnek a kétdimenziós modellből a multi dimenziós modellre való áttérésbe.
Miközben a digitális hirdetések kis szeletét képezik a teljes napilap bevételeknek, továbbra is emelkedést mutatnak, 8 százalékos növekedést 2014-ben és 59 százalékot öt év alatt, a PricewaterhouseCoopers szerint. A fő haszonélvezői a digitális költéseknek azonban továbbra is a közösségi média és a technológiai cégek. A Google rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, 38 százalékkal (19,3 milliárd dollár) a digitális bevételekből. A Facebook 10 százalékot tudhatott magáénak 2014-ben és ő a legfőbb címzettje a mobil hirdetési bevételeknek is.
A TV kapta a legnagyobb falatot a hirdetésekből, de az internet és a mobil is jól hasít
A televízió továbbra is a legnagyobb részese a globális hirdetési bevételeknek, éppen csak 40 százalék alatt. Őt követi az asztali számítógépes és a mobilinternet több mint 24 százalékkal, a napilapok 15 százalékkal, a magazinok 7,3 százalékkal, az outdoor és a rádió közel 7 százalékkal és a mozi fél százalékkal.
A printhirdetések világszerte estek 5,17 százalékkal 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest és 17,51 százalékkal öt év távlatában. Az 1990-es évekbeli indulása óta az internetes hirdetések (az asztali számítógépes és mobil) száma meghatározóan nőtt a print rovására.
A print napilaphirdetések nőttek 4,86 százalékkal Latin-Amerikában 2014-ben, az egy évvel azelőttihez hasonlítva és 2,21 százalékkal a Közel-Keleten és Észak-Amerikában. Zuhantak azonban minden más régióban: 6,54 százalékkal Ázsiában és a csendes óceáni régióban, 7,5 százalékkal Észak Amerikában és 5,01 százalékkal Európában. Öt év alatt a print napilaphirdetések nőttek 27,68 százalékkal Latin-Amerikában. Estek 28,22 százalékkal Észak-Amerikában 23,1 százalékkal Európában, 22,11 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában és 7,3 százalékkal Ázsiában és a Csendes-óceáni régiókban.
Az internetes költések megelőzték a napilapokban és a magazinokban költött teljes reklámköltést 2014-ben. Tíz év alatt az internet hirdetések részesedése a teljes globális költésből 4 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a napilapok részesedése a globális költésből a felére csökkent, 30 százalékról 15 százalékra, miközben a magazinok visszaestek 13 százalékról 7,3 százalékra.
A napilapok digitális hirdetési bevételei nem helyettesítik a magas hozamú print bevételeket, de meghatározóan nőnek. A napilapok digitális hirdetései 8,5 százalékkal nőttek 2014-ben és közel 60 százalékkal öt év alatt.
További részletek alább a kapcsolt prezentációban.
↧