Egy Cannes-ban elhangzott előadás szerint túl kellene lépni a nárcisztikus önpromókon. Ez nemcsak a brandekre, hanem a fogyasztókra is igaz.Mostanra teljes abszurditásba fulladt egy sor márka közösségimédia-aktivitása, miután az önfényezés vált az elsődleges megjelenési indokká, lenyomva még az altruizmust is (amely szintén nem igazán van a helyén a legtöbb brand életében), derült ki Peter Kimnek, a Cheil Worldwide digitális vezetőjének előadásából, amely a Cannes Lions fesztiválon hangzott el.
A Marketing Magazine beszámolója szerint ha a márkák és a fogyasztók az eddigieknél okosabban akarnak élni a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel, akkor - nagyon leegyszerűsítve - vissza kell venniük az arcukból. Ez annyiban nehéz lesz, hogy a populáris kultúra is azt erősíti, hogy ha egy márka vagy egy személy szociális, akkor az nem szól másról, mint az önpromóról.
A szakember szerint ugyanakkor nem teljesen reménytelen a helyzet. Ehhez viszont a márkáknak nem elég arra törekedniük, hogy beszélgetni akarjanak a fogyasztókkal, ennél kézzelfoghatóbb ajánlattal kell előállniuk. És persze az sem árt, ha megfelelő mennyiségű pénzt fektetnek be, mivel látványosan csökken az organikus elérés.
Az egolego helyett Peter Kim hat közösségimédia-trendet ajánl a piac figyelmébe:
1. A közösségi média lehetőséget ad arra, hogy a valóban fontos társadalmi, közösségi ügyeket a márkák és fogyasztók közösen előrébb mozdíthassák.
2. A hordható eszközök már nem lesznek elegendőek, a technológia szó szerint a bőrünk alá költözhet, ami egészen átértelmezheti az "always on"/"always addressable" fogyasztó fogalmát.
3. Kína a jövő. A közösségi médiában is, így a márkák nem árt, ha figyelnek erre az óriási piacra.
4. A közösségi média sokáig egy cuki játszótér volt a kommunikációs szakemberek számára, onnan, hogy vásárlási tereppé válik a social commerce révén, már a pénzügyi igazgatók is jobban fognak érdeklődni iránta...
5. Felértékelődik az automatizáció szerepe, amivel végképp el kell engednünk azt az illúziót, hogy itt mi valódi beszélgetéseket folytatunk.
6. Erősödik a fogyasztók belső szűrője: ami nem érdekli őket, azon kíméletlenül átsiklanak. Ez már most is érezhető.
(A trendekről részletesebb kifejtést a cikkben olvashat.)
Jól hasít a Facebook
Kísérletező (tévelygő) márkák ide vagy oda, az eMarketer friss jelentése alapján a Facebooknak nagyon megy. A Nyugat-Európára vonatkozó adatok szerint mind a felhasználói trendek, mind a hirdetői hozzáállás a legnagyobb közösségi oldalnak dolgoznak. A kutatócég által megkérdezett ügyféloldali és ügynökségi szakemberek kivétel nélkül a költések további növekedésére számítanak.
Összességében a Facebook két okból nagyon vonzó a hirdetők számára. Ezek egyike a rendkívül nagy elérés, másika pedig az, hogy úgy látják, a közösségi oldal jelentős erőfeszítéseket tesz a felületén megjelenő hirdetések hatékonyságának igazolására. Emellett az érvek között gyakran visszatértek a jó célzási opciók, a mobil előretörésére adott meggyőző válaszok, illetve a fogyasztókról rendelkezésre álló adatok.
Ettől függetlenül nincs kolbászból a kerítés: Amerikához képest, amely nyelvileg és kulturálisan is egységesebb piac, (Nyugat-)Európában valamelyest behatárolja a növekedési lehetőségeket a széttöredezett piac, és az, hogy a hirdetők nem emelik be a médiamixbe olyan automatikusan a közösségi oldalt, mint amerikai társaik. Plusz, amerikai szemmel az európai hatóságok szigora (például adatfronton) sem könnyíti meg a helyzetet.
A Facebook hirdetési bevételei az eMarketer szerint Európában 59,9 százalékkal bővültek 2014-ben, és így elérték a 3,13 milliárd dollárt. Észak-Amerikában a bővülés 66,6 százalékos volt, így a bevétel 5,29 milliárd dollárt tett ki. Hiába nő azonban Európában a bevétel, a kontinens súlya a Facebook bevételein belül csökken az utóbbi években.
A szabályozásról, illetve arról, hogy hogyan látják az amerikaiak az európai piacot még sok érdekesség olvasható itt.
↧