A mobiltelefon-szolgáltatókkal a leginkább elégedettek a fogyasztók, de a fogyasztói jogokat védő állami intézmények is megállták a helyüket – derül ki az NMHH felméréséből.Az NMHH legfrissebb felmérése szerint emelkedett a fogyasztók távközlési érdekeit védő állami intézmények elismertsége az ügyfelek körében, emellett pedig az eddig is nagyfokú társadalmi bizalom tovább erősödött. 2014-ben nőtt az ügyfelek bizalma a távközlési szolgáltatók és szolgáltatások iránt is.
A megkérdezettek közül a hatósági kérdőívben szereplő öt szolgáltatásról (TV, vezetékes és mobilinternet, vezetékes és mobiltelefon) tízből legalább nyolcan azt mondták, hogy nagyon vagy teljesen elégedettek velük. A válaszadók különböző szempontok alapján külön-külön is értékelték az általuk igénybe vett távközlési szolgáltatásokat: a mobilszolgáltatásoknál a szolgáltató jó hírneve és technikai segítségnyújtása erősíti a fogyasztók elégedettségét, míg a vezetékes szolgáltatásoknál (TV, telefon és internet esetében) a hibamentes üzemelést, az ügyfélszolgálat hatékonyságát és a technikai segítséget értékelték a legtöbbre.
Forrás: NMHH-kutatás, Fogyasztói tudatosság, 2014.
A felmérést megelőző egy év során jelentősen nőtt a távközlési szektor szereplői iránti bizalom, különösen a nagyobb és ismertebb szolgáltatók korrekt ügyfélkezelése eredményeképpen.
A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy jól eligazodnak a távközlés területén, és nem érzik átláthatatlannak a szolgáltatók ajánlatait. A már előfizetői szerződéssel rendelkezők közül jóval kevesebben tájékozódnak az új díjcsomagokról vagy látogatják meg a szolgáltatók honlapját. A válaszadó internetezők közül tízből hárman sosem informálódnak a hírközlésről az interneten, de akik megteszik, azok is sokkal inkább nézegetik a szolgáltatók saját honlapjait (61%), mint az objektívabbnak tartott, a fogyasztókat az árak, szolgáltatások összehasonlításában segítő tematikus (kifejezetten összehasonlító) honlapokat (46%).
A felmérést megelőző egy évben a válaszadók véleménye alapján a szolgáltatók aktívabbak voltak a kapcsolatfelvételben, mint a fogyasztók. A megkérdezettek 34%-át személyesen, telefonon, emailben vagy szórólappal kereste meg valamelyik távközlési szolgáltató munkatársa vagy ügynöke. A fogyasztók leginkább a személyes ügyintézésben bíznak: minden hatodik ember, ha kapcsolatba akart lépni a szolgáltatóval, személyesen ment be az ügyfélszolgálatra. A szolgáltatók a legtöbb embert (52%) azzal keresték meg, hogy a több távközlési szolgáltatás egy csomagban való előfizetéséről tájékoztassák a fogyasztókat vagy igyekeztek rábeszélni őket. A fogyasztók pedig leggyakrabban a legszélesebb körben elterjedt szolgáltatások miatt (tévé és mobiltelefon, 37% és 36%) léptek kapcsolatba a szolgáltatókkal.
Az NMHH felmérése alapján az előfizetők 73%-a megnézi az összes távközlési számláját, míg nagyjából minden negyedik előfizető egy vagy több számlát olvasatlanul tesz el. A fogyasztók saját bevallásuk szerint viszonylag rugalmasak vagy közönyösek a túlszámlázással vagy a kisebb-nagyobb számlaeltéréssel kapcsolatban. Ha a havi számlán a szokásosnál 500 forinttal magasabb összeg szerepelne, tízből négyen tudomásul vennék, 1000 forintos számlaemelkedés esetén pedig minden hatodik ember mondta, hogy ekkora eltérésnél még nem fordulna a szolgáltatójához. A felmérés alapján a 3000 forintos eltérés az a felső határ, amely már nem tolerálható a fogyasztók számára, és hajlandóak lépéseket tenni a túlszámlázás vagy eltérés miatt.
Az ügyintézés kapcsán csak minden tízedik ember panaszkodott a szolgáltatókat megkeresők közül arra, hogy az elmúlt egy évben legalább egy távközlési ügye nem zárult megnyugtatóan a számára: nem kapta meg a szükséges információt vagy nem intéződött el rendben az ügye.
↧