A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az IAB Hungary vezető jogászok, jogtanácsosok és nemzetközi adótanácsadók bevonásával készíttetett és egyeztetett egy az új jogszabályok értelmezését segítő dokumentumot.A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt 2014. július 4-i hatállyal módosította a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. törvény. Tekintettel arra, hogy az új szabályok teljes egészében, ráadásul mindössze 16 nap átmeneti időt biztosítva alapjaiban írták át a reklámipar eddigi évtizedes működését, valamint arra, hogy mindezt néhol pontatlan és kétértelmű fogalmakkal és rendelkezésekkel teszi, a reklámpiacon bizonytalanság alakult ki.
A mellékelt anyag egybecseng az érdekképviseleti szervezetek, szövetségek véleményével és az alábbi legfontosabb tisztázó pontokat tartalmazza:
A reklámtörvényt módosító rendelkezések 2015. július 4-től hatályosak, azzal, hogy a 2015. június 19. napjáig már megkötött szerződéseket szeptember 30-ig kell annak megfelelően módosítani.
A reklámközvetítő (médiaügynökség) akkor szerződhet reklámközzétevővel (médiatulajdonossal), ha arra a reklámozó (ügyfél) kifejezetten, a közöttük létrejött szerződésben felhatalmazza. Azaz a médiaügynökségek továbbra is közvetlen szerződéses kapcsolatban állhatnak a médiatulajdonosokkal, amennyiben a reklámközvetítésre irányuló szerződésben az ehhez elengedhetetlen jóváhagyással bírnak az ügyfeleiktől.
Mindez igaz a számlázás és számlabefogadás kapcsán is, azaz ha egy reklámközvetítő (médiaügynökség) a fentiek szerint jogosult volt a reklámközzétevővel (médiatulajdonossal) történő szerződéskötésre, úgy a számlát a részére kell kiállítani, annak megfizetése őt terheli, majd a transzparencia biztosítása és az összes, általa kapott árengedmény átadása mellett azt jogosult és köteles a reklámozó (ügyfél) részére továbbszámlázni.
Az új szabályok szerint az időszakos, mennyiségi vállaláshoz kötött kedvezmények, bónuszok (pl. AVB), továbbra is fennmaradhatnak, azokat, mint árengedményt kell átadni a reklámozó részére.
A reklámközvetítőket – függetlenül attól, hogy a szerződéskötésre saját nevükben jogosultak-e vagy sem – amennyiben a reklámozó és reklámközzétevő közötti eljárásban, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére vonatkozó tevékenységet nyújtanak (így pl. tervezéssel, áralkuval, vásárlással kapcsolatos tanácsadással közreműködtek a szerződéskötés elősegítése érdekében), a reklámozótól a reklám közzétételi díjának 15%-ára jogosultak. A médiaügynökségeknek, mint reklámközvetítőknek tehát a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozóan az ügyfelek egységesen 15%-os díjat kötelesek fizetni.
↧