Több mint 250 fő részvételével zajlik hétfőn és kedden a hírmédiát nemzetközileg tömörítő INMA budapesti konferenciája. Tartalomdarabkák az első napról.A budapesti Boscolóban megrendezett konferencia első napja leginkább azzal foglalkozott, hogy miként zajlik az átalakulás a médiapiacon, és hogyan tudja a trendeket meglovagolni az önmagát átpozicionálni kénytelen hagyományos média. Szó esett ennek a kulturális és cégszervezési hátteréről, a dizájn fontosságáról, a termékfejlesztés kérdéseiről és a jelen egyik legégetőbb kérdéséről, a reklám- és tartalomblokkolásról is.
Earl J. Wilkinson, az INMA ügyvezetője elmondta: nemcsak a hagyományos média tanulhat a digitális piactól, hanem fordítva is. A digitálistartalom-tulajdonosoknak stabil üzleti modellre és minőségi tartalomra van szükségük a piacon maradáshoz. A digitális jelenlét és tartalom monetizálása egyébként minden médiacég számára a legfontosabb kihívások között szerepel, akár hagyományos platformokon kezdte a működését, akár "beleszületett" a digitális világba.
Szerinte a következő tíz év az üzleti modellek közötti egyensúly megteremtéséről szól majd. A legfontosabb irányok egyike a tartalomfogyasztás mobilra költözése, emellett a médiacégeknek a tartalom elérésének mind egyszerűbbé tételét, illetve a fizetős tartalom bevezetését kell megugraniuk.
Dan Miller, a kanadai punkmagazinból kinőtt Vice stratégiai kommunikációs vezetője azt emelte ki, hogy az elsődleges célközönségüket jelentő 18-35 évesek körében hitelességgel és őszinteséggel lehet sikert elérni, mivel ez a nemzedék nagyon gyorsan felismeri a mellébeszélést. Szerinte nem igaz az, hogy lokális témákkal (videótartalmakkal) nem lehet globális érdeklődést kiváltani, és az sem igaz, hogy a digitális videóknak szükségszerűen nagyon rövidnek kell lenniük. A bevonódást keltő tartalom előállításában fontos szerepet játszanak az érzelmek, a célcsoport pontos ismerete, a bátor témafeldolgozás és persze nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő szerkesztésre és dizájnra.
Faix Csaba, a Prezi.com kommunikációs menedzsere is tartott előadást. Ennek az az érdekessége, hogy az INMA-konferenciára való pályázáskor minden aspiránssal szemben elvárás, hogy vigyen valamilyen helyi "indokot", sikertörténetet, amiért érdemes odavinni egy médiakonferenciát. A litvánok a Skype-pal érveltek annak idején, míg a budapesti pályázat a Prezit hozta érvként a hazai innovativitásra (és természetesen a magyar pályázat preziben is készült.) Egyébként ez utóbbiról még a konferencia előtt beszélgettünk a rádióban Havas Katalinnal és Kovács Tiborral, a hazai szervező Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) főtitkárával és elnökével:
Faix Csaba elmondta: óriási a tolongás a közönség és a potenciális üzletfelek kegyeiért, naponta átlagosan ezer mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. A Prezi sikerét a kommunikáción (pl. a róluk megjelenő cikkek és az elnyert díjak ügyes használatán) túl a véleményvezérek részvételével létrehozott márkanagyköveti program támogatta.
A keynote előadásokat követően egy egész blokk foglalkozott azzal, hogy miként lehet innovatív légkört, vállalati kultúrát teremteni és fenntartani a médiavállalatoknál. A Neue Zürrcher Zeitung például nagyon hisz abban, hogy a fogyasztókat egy pillanatra se veszítsük szem elől a fejlesztések, kísérletezések és a működés során, azaz mindig belőlük kell kiindulni, még ha ez néha a nehezebb út is. Fontos a cégen belül a különböző vélemények és nézőpontok bátorítása, a kreatívfolyamatok és -módszerek tudatos alkalmazása, a kísérletezés kultúrájának a kialakítása, az agilis fejlesztések meghonosítása a szerkesztőségben és persze a felhasználó mindenek felett.
A nap során előkerült az egyik legnehezebb kérdés is, ez pedig a reklámblokkolás terjedése. Érdekesség, hogy az amerikai hirdetőket tömörítő ANA nemrégiben tartotta az éves kongresszusát, és az AdAge arra panaszkodott, hogy ezt a témát (is) sikeresen agyonhallgatták, holott a magánbeszélgetésekben természetesen ez bizonyult a legizgalmasabbnak. Az INMA konferenciáján szerencsére előkerült a téma, és nem tagadták, hogy a helyzet súlyos. Globálisan mintegy 200 millióan használnak reklámblokkolót és az éves növekedési ütem e téren majdnem 100%. Igaz, hogy a fiatalabbak és a férfiak blokkolják leginkább a reklámokat a neten, ám ez már a többi célcsoportra is átragadt.
A felhasználók számos okból blokkolják a hirdetéseket: lassítják az oldalbetöltést, gyanúsak vagy alacsony minőségűek a kreatívok, túl lassú a net, zavarja őket, hogy a márka láthatóan sokat tud róluk, vagy éppen azért, mert egyszerűen megtehetik. Erre kell tehát választ adni, és valószínűleg nem lesz elég a technológiai ellentámadás vagy az a fajta - határozottságáért sokak által megsüvegelt - fellépés, amelyet például a Bild képvisel: ha blokkolod a reklámot, nem adunk tartalmat. A kiadóknak át kell gondolniuk az üzleti modelljüket és a displayreklám-bevételek helyett az erős tartalomra kell növekvő figyelmet fordítaniuk, hangzott el egy véleményben. Az is elhangzott, hogy eleve nem lett volna szabad a reklámbevételekre ennyire erősen építeni az online újságírás finanszírozása során.
Az INMA profi konferenciablogját itt érdemes böngészni a további részletekért.
↧