A Magyar Reklámszövetség aggályosnak tartja a Magyar Közlönyben szombaton közzétett miniszterelnök kabinetfőnökének Magyar Közlönyben szombaton közzétett 2/2016. (III.5.) MK rendelete alapján a banki kereskedelmi hirdetésekbe való kormányzati beavatkozást és szakmai indokai alapján kéri a kormányt a rendelet visszavonására.A Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által jegyzett rendelet gyakorlatilag a Magyar Reformok Működnek-kampány alá sorolja be a bankok Családi Otthonteremtési Kedvezményt is alkalmazó hiteleinek reklámjait, amennyiben kötelező jelleggel előírja a kampány logójának, színeinek, illetve „A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.” jelmondat alkalmazását. A logót és a szlogent tévéreklámok esetében az utolsó 5 másodpercben kell teljes képernyőn szerepeltetni, illetve elmondani. Egyéb arculati elemek, logók nem tüntehetők fel.
A Magyar Reklámszövetség a rendelettel kapcsolatban a következő szakmai állásfoglalást tette közzé:
„Az MRSZ a hirdetések tartalmát egyértelműen a hirdető szuverén területének tartja, hiszen a reklám egy olyan költséges befektetés, amelynek célja, hogy az elérni kívánt hatás révén megtérüljön. Ezért a Magyar Reklámszövetség semmi olyan hatósági kötelezvényt nem tart elfogadhatónak, amely nem a fogyasztó érdekeinek védelmét célozza (mint pl. a gyógyszerreklámok esetében a kötelező fogyasztói tájékoztatás), mert az akár negatívan is befolyásolhatja a hirdető üzenetét. A „Magyar Reformok Működnek – Otthonteremtési Program arculat használatával kapcsolatos jogszabály” alapján a kormány üzenetekre eső kötelező reklámidő, - felület aránya egyértelműen a reklámhatás rovására mehet, mert a megnövekedett hirdetési felület vagy szpot idő egyértelműen növeli a hirdetői költségeket, amely semmiképpen nem elfogadható. Ezen kívül a médiatulajdonosoknak a jelenleg érvényes gyakorlat szerint jogában áll úgynevezett ’második hirdetői felárat’ kérni, ha egy hirdetőn kívüli másik termék vagy szolgáltatás is megjelenik a hirdetésében.
Így a kormány nem csak a saját kommunikációja költségviselését hárítja át, hanem akár a többlet költség finanszírozására is kényszeríti a banki szolgáltatókat. Mindezt úgy, hogy a bank ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kap a kormánytól, hiszen a folyósított hitelösszeget a fogyasztó veszi igénybe.”
↧