Babocsay Ádámmal, a Kutatás Konferencia idei moderátorával beszélgettünk arról, hogy mi foglalkoztatja a piackutatókat, merre tart a szakma?
Babocsay Ádám
Milyen újdonságokról hallhattak a Kutatás 2014 konferencia résztvevői?
Nem is feltétlenül az újdonság volt a két nap legfontosabb gondolata, hanem az új nézőpont. Hallhattunk előadást például a társadalomkutatásokban régóta ismert módszerről (szemiotika), a marketing kontextusába illesztve, de volt olyan is, amely ugyan új trend, de napjainkban már komolyabb múlttal rendelkezik (bulleting board, online kvalitatív blogos kutatás). Ez az előadás arra kereste a választ, vajon hol van a módszer helye a hagyományos, régebbi kvalitatív módszerek között. Olyan téma is előkerült a két nap során, ami meglevő módszer finomításának tekinthető, és alapvetően jól illeszkedik az ismertebb módszerek sorába (tematikus, attitűd alapú panelépítés és -használat).
Mi volt az idei esemény legfőbb tanulsága?
Azt hiszem, a legtöbb vita, eszmecsere arról folyt, hogy hol kezdődik és végződik a kutató feladata. A vita nem új keletű, a szakma régóta arról beszél, hogy vajon a kutatói munka értéke a precíz, kontrollált adatfelvétel, vagy a mély, az adatokon túlnyúló elemzés és márka-, marketing- vagy üzleti tanácsadás?
Az előadók és a közönség is amellett érvelt, hogy a túlélés hosszú távú záloga a kutató számára az, ha nem csupán adatelőállító, elemző és szűken vett adatértelmező szerepe lesz a jövőben, hanem képes lesz valódi üzleti tanácsadói szerepet betölteni. Az egyik fő veszélynek ma az látszik, hogy digitalizált világunkban nemcsak a piackutató képes adatokat gyűjteni, hanem bárki, aki jártas a digitális világ követésében, rögzítésében, és úgy érzi, hogy kutatni szeretne.
Az előadások témáiból kiindulva napjainkban mik a legégetőbb kérdések, amelyek a hazai piackutatói szakmát foglalkoztatják?
Hasonló a válasz az előző kérdésben leírtakhoz. Szerintem fel kell találnia magát a szakmánknak újból, hiszen egyre több direkt és indirekt kihívója lesz a jövőben. Az adat és az adatgyűjtés lehetősége manapság nem csupán a kutató kezében van.
Elégedett voltál-e az idei konferencia színvonalával?
Sok dimenzióban, széles módszertani palettán mozogtak az idei előadások. Alapvetően azt éreztem, hogy tartalmilag és formailag is izgalmas előadásokat hallhattunk. Ez utóbbin talán néhányan mosolyognak, de szerintem kiemelkedően fontos, mert a kutatószakma a kívülálló szemével finoman szólva nem túl szexi. Egy-egy jó előadás önmagában is sokat tehet a szakma presztízséért, hiszen kimondatlanul is demonstrálja, hogy tudunk olyan nyelven beszélni, hogy mások is megértsék, sőt izgalmasnak találják.
Hogyan látod a kutatás helyzetét ügyféloldalon, és mit tehet az ügyféloldali kutató, marketinges e pozíció erősítéséért?
Hálátlan szerep kutatónak lenni ma ügyféloldalon, főleg, ha csupán „átkapcsoló tábla” szerepet tölt be a marketing és a kutató ügynökség között az ügyféloldali kutató. De ha az ügyféloldalon fajsúlyos kutatók vannak, akik a szervezeten belül centrális pozíciót töltenek be, ők sokat tehetnek azért, hogy a marketingszervezetek valóban tanácsadóként tekintsenek a kutatókra, üljön a kutató akár bent egy vállalatnál, vagy az ügynökségi oldalon.
De ha a problémát szigorúan kívülről nézzük, akkor a kutatószakma előtt álló egyik nagy kihívás, hogy hogyan tudja a kutatások eredményeit a szervezetben magasabb szinten, a valódi (üzleti) döntéshozók irányába tálalni és értelmezhetővé tenni. A kör tehát bezárul, újból a tanácsadói szerep fontosságát érdemes kiemelni ebben a kontextusban.
A Médiapiac 2014 Konferencia kísérőrendezvényeként harmadik alkalommal megrendezett Kutatás 2014 Konferencia előadásai elérhetőek ezen a linken.
↧