A Fidesz képviselőcsoportja és a költségvetési bizottság is támogatta a reklámadóról szóló indítvány tárgysorozatba vételét.Egyhangúlag támogatta a Fidesz képviselőcsoportja kedden a reklámadóról szóló előterjesztés elfogadását, és úgy határozott, hogy a javaslatot, ha kell, változatlan formájában is jóváhagyja az Országgyűlésben - közölte Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus azt mondta, egyelőre nem ismeri a reklámadó-javaslatot érintő esetleges változtatási szándékokat, de jelezte, kedd este összeül a Fidesz frakcióelnöksége, amely áttekinti a módosító indítványokat - ha lesznek. Véleménye szerint ugyanakkor nincs értelme "jelentős változást végrehajtani" a reklámadó-előterjesztésen, amelyről az Országgyűlés - kivételes eljárásban - szerdán szavazhat.
Rogán Antal azt azonban hozzátette, hogy az új adóról az ősszel, az adótörvények vitájakor még lehet majd egyeztetni, lehet rajta módosítani, vagyis a reklámadóra "ebben az évben még mindenképpen vissza fogunk térni".
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága keddi ülésén - 10 kormánypárti igen és az ellenzéki képviselők 3 nem szavazata, valamint 1 tartózkodása mellett - támogatta a reklámadóról szóló, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételét.
A napirendi pontot kormánypárti javaslatra időkeretben tárgyalta a bizottság, az indoklás szerint azért, hogy a bizottsági véleményt délig be tudják nyújtani a parlamentnek annak ellenére, hogy az ülés félórás késéssel kezdődött. Burány Sándor (MSZP) bizottsági elnök az időkorlátot szokatlannak nevezte és indokolatlannak tartotta.
Burány Sándor úgy vélekedett, hogy a reklámadó bevezetése a sajtószabadság csorbítására, a független szereplők ellen irányul. Szakács László (MSZP) többek között a közszolgálati média költségvetéséhez hasonlította az új adó várt bevételét, mondván, annak mindössze 11-12 százaléka. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stabilitási törvény értelmében az előterjesztésben meg kellene jelölni, hogy a reklámadó az államháztartás mely alrendszerének a bevételét képezi, és mire fordítják, ez azonban hiányzik a javaslatból.
Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s alelnöke egyebek között azt kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz fenntarthatósági szempontokat, nem lehet tudni, hogy a törvényjavaslat, amely leginkább az RTL Klubot sújtja, mi célt szolgál. Az LMP nehezményezi azt is, hogy az állami tulajdonú cégek reklámcélú keretei és azok felhasználási módja nem szabályozott - mondta.
L. Simon László (Fidesz), a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtója kifejtette: a reklámadó a minőségi újságírást és a sajtószabadságot nem veszélyezteti, a magyar költségvetés számára ugyanakkor bevételt jelent. Schmuck Erzsébet azon megjegyzésére, hogy kis összegről van szó, úgy reagált: egy kistelepülés polgármestere 11 milliárd forintot igen sok pénznek tart, az pedig, ha a Nemzeti Kulturális Alap forrásait újabb 10 milliárd forinttal egészíthetnék ki, csodával érne fel a kultúra számára. Az RTL Klubbal kapcsolatban megjegyezte, hogy 2013-ban 29 milliárd forintos részesedésével a közel 200 milliárd forintos reklámtorta legnagyobb kedvezményezettje volt. Hangsúlyozta, azokat a meghatározó médiumokat, amelyek a politikai pluralizmust szolgálják a nyilvánosságon keresztül, javarészt nem érintené a reklámadó, hiszen mértéke 500 millió forint reklámbevételig nulla százalék. Sem a Magyar Narancs, sem a Népszava bevétele nem éri el ezt a határt - hozta példaként. Úgy vélekedett, azok az újságírók, akik "odapörköltek" a javaslatnak - legyenek akár kormánypárti orgánumok vezető publicistái -, láthatóan nem látják a fától az erdőt. "Ennek a javaslatnak semmi köze nincs a sajtószabadsághoz" - jelentette ki.
(Forrás: MTI)
↧
